Az új Vasmű út keleti oldalán két szocreál tömb, az Erkel- és a Liszt Ferenc kert épületei láthatók, mögöttük a távolban az új víztorony. Az útvonalat nyugatról már tízemeletes panelházak szegélyezik.

Eközben júniusban helyére emelték az ötszázadik térelemet. Ezt a munkát Sztipkovics Kálmán házszerelő szocialista komplex brigádja végezte. E hónap 10-én a fedett piacot adtuk át rendeltetésének, és határozatot hoztunk egy, a Vasmű úton létesítendő szökőkút építésére.

1965. július 8-án a várost nagy veszteség érte. Meghalt, aránylag fiatalon, dr. Weiner Tibor, a város Ybl-díjas főépítésze, a műszaki tudományok kandidátusa, a városi tanács elnökhelyettese. Halálával a magyar építőművészetet és az egész építőipart nagy veszteség érte. Temetésén dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter a minisztérium, a város lakossága nevében pedig én búcsúztam a város tervezésének irányítójától, attól az embertől, aki a várost nagyon szerette. Emlékére a város egyik utcáját róla neveztük el.

A Technikum városrész lett volna az ötvenes években a legegységesebb szocreál negyed, de építését 1955-ben félbeszakították, s csak a hatvanas években fejezték be, akkorra már megváltozott koncepció szerint.

Remetei tervei alapján épült meg a Technikum városrész északi irányú folytatását képező házcsoport (építész Szente László), majd a Római városrész központi és nyugati területe. Míg a Római városrész a budapesti Újpalota építészetével, elveivel rokon, a Béke városrész az észak-budai, békásmegyeri és a Pók utcai lakóegyüttes ívesebb, öblösebb tereket alkotó elrendezésével állítható párhuzamba.

Az új víztoronynál, az Öreghegyen a század eleje óta kutatott, s a többé-kevésbé folyamatos ásatásoknak köszönhetően lassan Magyarország egyik legjobban megismert régészeti emléke a római kori katonai tábor, Intercisa. Feltárt, s ideiglenesen helyreállított déli kapuját, illetve a háttérben a szabadtéri római kőtárat mutatja a képeslap.

Az utolsó nagy egységes lakóterület, a Béke városrész a város nyugati oldalán lévő dombra épült. Városrendező, tervező építésze Bánhelyi Károly, építése az 1980-as évek elejére esik, bár központjának végleges kialakítása még ma sem történt meg. E városrészhez kapcsolódik a Március 15. téri Arany János és Kőrösi Csorna Sándor általános iskola, amely 1978-ban Callmeyer Ferenc (1928-) Ybldíjas építész műve. Az összetett tömegű, Clasp-rendszerű, előregyártott, könnyűszerkezetű épület az ország egyik legnagyobb iskolája.

Az alacsonyabb, humánus családi házak - csoportházak - irányába tett jól sikerült kísérlet a Tamási Áron utcában és környékén megépült 100 lakásos lakótelep, mely 1985-ben készült el, a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszéke három jelentős építészének munkájaként. Bitó János (Ybldíjas), Sárvári István, valamint Szamosi György közös munkájaként. Itt járva Dunaújváros egy másik arca tárul elénk: a földszintes, tetőtér-beépítéses, pirostetős, egységes karakterű, mégis változatos sorház-együttes rendezett útburkolataival, lámpasoraival, szép növényzetével egyfajta polgári jólétet, kultúrát tükröz.

A háború után először itt épült új, korszerű városi kórház az országban. Az intézmény 1991 óta Szent Pantaleon nevét viseli. A kis-ázsiai orvos a Diocletianus kori (3. század végi - 4. század eleji) keresztényüldözés mártírja volt. Szent István királyunk uralkodása alatt az itt földet birtokló Andornok család alapított (neki szentelt) monostort. Innen származik a Pentele helységnév.

Ezek közül volumenével is első helyre kívánkozik a kórház épületegyüttese. Ennek sárga kerámiával burkolt, "T" formájú, nyolcszintes fő tömbjét Farkasdy Zoltán (1923-1989) még a Középülettervező Vállalat építészeként tervezte 1956-1959 között. Az építés 1959 és 1962 közé esik. Ez a 400 ágyas kórház volt a háború után épült első új, korszerű kórház az országban. Tervezője - a későbbi országos hírű egyetemi tanár - 1963-ban e munkája nyomán kapott Ybl-díjat. A kórház később, az 1980-as években Kaszás Károllyal együttműködve további épületszárnnyal bővült.

Baranyai Ferenc alkotói életpályája is Dunaújvároshoz fűződik: 1958-tól élt és dolgozott itt, és az eddig felsorolt munkáin túlmenően a Városháza épületének -Weiner Tibor tervei folytatójaként - a végső megfogalmazása (1965-1967), a Dózsa György út sarkán az OTP volt épülete és az Aranyvölgyi út melletti domboldalon lévő könyvtár és művelődési ház is az ő munkája volt.

Ez utóbbi épülethez kapcsolódó érdekes, korszerű ház Rombauer Gábor első, jelentős önálló alkotása, az 1983-ban tervezett Aranyvölgyi úti általános iskola, amely jelenleg a Dunaferr Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Villamos Ipari részének ad otthont. A ház szerkezetei, nagyszabású belső téralakítása alapján érdemel különös figyelmet. Ez a lényegében kísérleti épület a 14,40x14,40 cellaméretű belső térképzés módjával, amelyet egy BVM-C vázszerkezet alkalmazása tett lehetővé, nagyszabású, összenyitható, belső tereket tudott létrehozni. Az épület jellegzetes, merész eleme a több mint 10 méter magas, egybefüggő üvegfal, amely tervezése idején országosan is feltűnést keltett, és a belső és külső tereket képes vizuálisan összekapcsolni.

Hiába a városnév javítása (Sztálinvárosról Dunaújvárosra) a képeslap címzésoldalán, mégis az ötvenes évek korhangulatáról árulkodnak a lobogók a medence szélén, s természetesen az ötágú csillag a víztornyon.

Korszerű, szép középület a fedett uszoda. Tervezője Péchy Imre (1937-), aki 1978-ban e ház tervezéséért kapott Ybl-díjat. Az uszoda 1977-ben készült el. Itt épült meg az ország harmadik 50 méteres versenymedencés uszodája, amelynek érdekessége a változtatható fenékszint-magasság és emelő-süllyesztő rendszere. Az acélszerkezetű lefedés 42 méteres támaszközű, e szerkezet a Dunaferrt dicséri. Egyszerű, összefogott, jó arányú tömege, belső tereinek tiszta szerkesztési módja teszik ma is korszerű hatásúvá az épületet.

Az ország harmadik 50 méteres versenymedencés uszodája a dunaújvárosi, amelynek érdekessége a változtatható fenékszintmagasság, valamint emelő-süllyesztő rendszere. 1977-ben készült el. 1996-ban felvette a két évvel korábban, tragikus hirtelenséggel elhunyt világbajnok könnyűbúvárúszó, Fabó Éva nevét.

Hiba lenne kihagyni az 1982-85 között épült református templomot a Szent István utcában. Ez érdekes, kristályszeruen tiszta, de rendkívül egyéni és merész tömegével tűnik ki kontrasztot képezve, de arányaival mégis érdekesen kapcsolódva környezetéhez. A templom tervezője Szabó István (1914-1988) Ybl-díjas építész.

Nagy Tamás dunaújvárosi evangélikus temploma a kortárs magyar építészet nem könnyen "irányzatosítható” példája. Nem mintha ne lehetne motivációit, szellemi erõtereit, stilisztikai értelemben vett eredetét firtatni, azonban maga a mű egységességében, eredetiségében nem hagy tág teret az elemzõ kategorizáló kedvének.