<  1    2    3    4    5    6    7  >

Az új Vasmű út keleti oldalán két szocreál tömb, az Erkel- és a Liszt Ferenc kert épületei láthatók, mögöttük a távolban az új víztorony. Az útvonalat nyugatról már tízemeletes panelházak szegélyezik.

Eközben júniusban helyére emelték az ötszázadik térelemet. Ezt a munkát Sztipkovics Kálmán házszerelő szocialista komplex brigádja végezte. E hónap 10-én a fedett piacot adtuk át rendeltetésének, és határozatot hoztunk egy, a Vasmű úton létesítendő szökőkút építésére.

1965. július 8-án a várost nagy veszteség érte. Meghalt, aránylag fiatalon, dr. Weiner Tibor, a város Ybl-díjas főépítésze, a műszaki tudományok kandidátusa, a városi tanács elnökhelyettese. Halálával a magyar építőművészetet és az egész építőipart nagy veszteség érte. Temetésén dr. Trautmann Rezső építésügyi miniszter a minisztérium, a város lakossága nevében pedig én búcsúztam a város tervezésének irányítójától, attól az embertől, aki a várost nagyon szerette. Emlékére a város egyik utcáját róla neveztük el.

A várostervezésben a Weiner Tibor utáni (1965 utáni) korszakban Remetei Tibor, majd Bánhelyi Károly tevékenységét kell kiemelni.

A Technikum városrész lett volna az ötvenes években a legegységesebb szocreál negyed, de építését 1955-ben félbeszakították, s csak a hatvanas években fejezték be, akkorra már megváltozott koncepció szerint.

Remetei tervei alapján épült meg a Technikum városrész északi irányú folytatását képező házcsoport (építész Szente László), majd a Római városrész központi és nyugati területe. Míg a Római városrész a budapesti Újpalota építészetével, elveivel rokon, a Béke városrész az észak-budai, békásmegyeri és a Pók utcai lakóegyüttes ívesebb, öblösebb tereket alkotó elrendezésével állítható párhuzamba.

Jellemző, hogy a Római városrész eredetileg 2400-as lakásszámát 3700-ra kellett megemelni: így jött létre országosan a legnagyobb laksűrűségű terület, ami minden hátránya mellett szokatlan, érdekes utcaképeket, merész térarányokat eredményezett.

Az új víztoronynál, az Öreghegyen a század eleje óta kutatott, s a többé-kevésbé folyamatos ásatásoknak köszönhetően lassan Magyarország egyik legjobban megismert régészeti emléke a római kori katonai tábor, Intercisa. Feltárt, s ideiglenesen helyreállított déli kapuját, illetve a háttérben a szabadtéri római kőtárat mutatja a képeslap.

A Vasmű út déli szakaszának lezáró, hangsúlyos épülete a garzonház tízszintes, fekvő hasábtömbje, melyhez klub és áruházrész is kapcsolódik. Ez a lilás színű, klinkertégla burkolatú, összefogott, tisztán szerkesztett épület egyik legjelentősebb hazai építészünk - az akkor még kezdő, fiatal tervező Finta József (1935-) - első jelentős műve. 1965-ben Ybl-díjat kapott érte.

Az utolsó nagy egységes lakóterület, a Béke városrész a város nyugati oldalán lévő dombra épült. Városrendező, tervező építésze Bánhelyi Károly, építése az 1980-as évek elejére esik, bár központjának végleges kialakítása még ma sem történt meg. E városrészhez kapcsolódik a Március 15. téri Arany János és Kőrösi Csorna Sándor általános iskola, amely 1978-ban Callmeyer Ferenc (1928-) Ybldíjas építész műve. Az összetett tömegű, Clasp-rendszerű, előregyártott, könnyűszerkezetű épület az ország egyik legnagyobb iskolája.

A város fejlődése nem állt meg a Béke városrésznél. Az e területhez lazán kapcsolódó, ettől kissé északra fekvő dombos-völgyes részen az utóbbi évtized talán legérdekesebb lakásépítési kísérletei zajlottak. Ezek sorában a Szilvás utcai teraszházak egyedülállóak a paneles teraszházak létrehozásában. Ungár Péter (1945-1988) Ybl-díjas építész egyik utolsó érdekes munkája ez a meredek domboldalon megépített, jó arányú teraszos lakóház.

Szintén az ő nevéhez kapcsolható a Kisbán Máriával közösen tervezett Szilvás utcai lakóház-csoport - helyi nevén „Bagolyvár". A magastetős, 3-4 emeletes egységekből egy belső udvarteret szinte körülzáró és romantikus kisvárosi, mediterrán hangulatú háztömböt képező, önálló építészeti egységről kevesen hinnék el, hogy szintén panelből épült, igazolva, hogy az épület humán karaktere nem feltétlenül függ annak építési módjától. Lehet panelból is emberi léptékű környezetet teremtem.

 

Az alacsonyabb, humánus családi házak - csoportházak - irányába tett jól sikerült kísérlet a Tamási Áron utcában és környékén megépült 100 lakásos lakótelep, mely 1985-ben készült el, a Budapesti Műszaki Egyetem Lakóépülettervezési Tanszéke három jelentős építészének munkájaként. Bitó János (Ybldíjas), Sárvári István, valamint Szamosi György közös munkájaként. Itt járva Dunaújváros egy másik arca tárul elénk: a földszintes, tetőtér-beépítéses, pirostetős, egységes karakterű, mégis változatos sorház-együttes rendezett útburkolataival, lámpasoraival, szép növényzetével egyfajta polgári jólétet, kultúrát tükröz.

Hasonló törekvést és polgári színvonalat képvisel - más formai eszközökkel -Rombauer Gábor Gőzmalom utcai kilenc épületből álló, három-három lakásos társasház-sora (tervezés éve 1983). Ezek tudatosan merész színezésükkel és eltérő részletképzésükkel már posztmodern vonásokat mutatnak.
Áttekintve a lakóházépítés e lazán összefüggő sorát, nem feledkezhetünk el a jelentősebb középületekről sem.

A háború után először itt épült új, korszerű városi kórház az országban. Az intézmény 1991 óta Szent Pantaleon nevét viseli. A kis-ázsiai orvos a Diocletianus kori (3. század végi - 4. század eleji) keresztényüldözés mártírja volt. Szent István királyunk uralkodása alatt az itt földet birtokló Andornok család alapított (neki szentelt) monostort. Innen származik a Pentele helységnév.

Ezek közül volumenével is első helyre kívánkozik a kórház épületegyüttese. Ennek sárga kerámiával burkolt, "T" formájú, nyolcszintes fő tömbjét Farkasdy Zoltán (1923-1989) még a Középülettervező Vállalat építészeként tervezte 1956-1959 között. Az építés 1959 és 1962 közé esik. Ez a 400 ágyas kórház volt a háború után épült első új, korszerű kórház az országban. Tervezője - a későbbi országos hírű egyetemi tanár - 1963-ban e munkája nyomán kapott Ybl-díjat. A kórház később, az 1980-as években Kaszás Károllyal együttműködve további épületszárnnyal bővült.

Fontos, jelentős középület az 1980-as években épült Sportcsarnok, a város déli, zöld területéhez kapcsolódóan, kissé esetleges elhelyezéssel, de imponáló méretű belső terekkel. Tervezője Baranyai Ferenc, belsőépítésze Pintér Katalin. A 3000 fős csarnok és komplett kézilabdapálya méretű kapcsolódó edzőterem belsőépítészetének, berendezésének igényessége külön kiemelendő.

Baranyai Ferenc alkotói életpályája is Dunaújvároshoz fűződik: 1958-tól élt és dolgozott itt, és az eddig felsorolt munkáin túlmenően a Városháza épületének -Weiner Tibor tervei folytatójaként - a végső megfogalmazása (1965-1967), a Dózsa György út sarkán az OTP volt épülete és az Aranyvölgyi út melletti domboldalon lévő könyvtár és művelődési ház is az ő munkája volt.

Ez utóbbi épülethez kapcsolódó érdekes, korszerű ház Rombauer Gábor első, jelentős önálló alkotása, az 1983-ban tervezett Aranyvölgyi úti általános iskola, amely jelenleg a Dunaferr Szakközép- és Szakmunkásképző Iskola Villamos Ipari részének ad otthont. A ház szerkezetei, nagyszabású belső téralakítása alapján érdemel különös figyelmet. Ez a lényegében kísérleti épület a 14,40x14,40 cellaméretű belső térképzés módjával, amelyet egy BVM-C vázszerkezet alkalmazása tett lehetővé, nagyszabású, összenyitható, belső tereket tudott létrehozni. Az épület jellegzetes, merész eleme a több mint 10 méter magas, egybefüggő üvegfal, amely tervezése idején országosan is feltűnést keltett, és a belső és külső tereket képes vizuálisan összekapcsolni.

Hiába a városnév javítása (Sztálinvárosról Dunaújvárosra) a képeslap címzésoldalán, mégis az ötvenes évek korhangulatáról árulkodnak a lobogók a medence szélén, s természetesen az ötágú csillag a víztornyon.

 

Korszerű, szép középület a fedett uszoda. Tervezője Péchy Imre (1937-), aki 1978-ban e ház tervezéséért kapott Ybl-díjat. Az uszoda 1977-ben készült el. Itt épült meg az ország harmadik 50 méteres versenymedencés uszodája, amelynek érdekessége a változtatható fenékszint-magasság és emelő-süllyesztő rendszere. Az acélszerkezetű lefedés 42 méteres támaszközű, e szerkezet a Dunaferrt dicséri. Egyszerű, összefogott, jó arányú tömege, belső tereinek tiszta szerkesztési módja teszik ma is korszerű hatásúvá az épületet.

Az ország harmadik 50 méteres versenymedencés uszodája a dunaújvárosi, amelynek érdekessége a változtatható fenékszintmagasság, valamint emelő-süllyesztő rendszere. 1977-ben készült el. 1996-ban felvette a két évvel korábban, tragikus hirtelenséggel elhunyt világbajnok könnyűbúvárúszó, Fabó Éva nevét.

Végigjárva a várost, természetesen még számos szép, az 1980-as évtized második felében épült kisebb épület érdemli meg, hogy felhívjuk rá a figyelmet.

Páli Zsuzsa „Juharos" éttermének (belsőépítésze Juhász Péter) belső terei, felülvilágítós középrésze, természet-kapcsolata értékes. Megemlíthető lenne számos érdekes családi ház - mint Csete Györgynek, a hazai organikus építészeti törekvések egyéni utat kereső, járó kiváló építészének Páskom utcai csupa tető épülete.

Hiba lenne kihagyni az 1982-85 között épült református templomot a Szent István utcában. Ez érdekes, kristályszeruen tiszta, de rendkívül egyéni és merész tömegével tűnik ki kontrasztot képezve, de arányaival mégis érdekesen kapcsolódva környezetéhez. A templom tervezője Szabó István (1914-1988) Ybl-díjas építész.

Nagy Tamás dunaújvárosi evangélikus temploma a kortárs magyar építészet nem könnyen "irányzatosítható” példája. Nem mintha ne lehetne motivációit, szellemi erõtereit, stilisztikai értelemben vett eredetét firtatni, azonban maga a mű egységességében, eredetiségében nem hagy tág teret az elemzõ kategorizáló kedvének.

A templom a rendszerváltozás után nem sokkal, 1992-95 között épült, a tervezés évei pedig: 1992-93.
Végigtekintve Dunaújváros építészetének mintegy negyvenéves vizsgált korszakán elmondhatjuk, hogy Magyarországon valóban talán ez a legalkalmasabb hely arra, hogy az ország építészeti törekvéseit - a korábbi építészeti koroktól szinte kísérleti tisztasággal elválasztva - vizsgálhassuk. E város 1950-1954 között a figyelem központjában állt, de később is képes volt híven tükrözni az építészetünkben zajló fejlődést, változást, és ezen keresztül módunkban áll áttekinteni és értékelni egész építészetünk hibáit és eredményeit.

<  1    2    3    4    5    6    7  >