< 1 2
3
4
5 6
7
>
 
Az új Vasmű út keleti oldalán
két szocreál tömb, az Erkel- és
a Liszt Ferenc kert épületei láthatók,
mögöttük a távolban az új
víztorony. Az útvonalat nyugatról
már tízemeletes panelházak szegélyezik.
|


Eközben júniusban helyére emelték
az ötszázadik térelemet. Ezt a munkát
Sztipkovics Kálmán házszerelő szocialista
komplex brigádja végezte. E hónap
10-én a fedett piacot adtuk át rendeltetésének,
és határozatot hoztunk egy, a Vasmű úton
létesítendő szökőkút építésére.

1965. július 8-án a várost nagy
veszteség érte. Meghalt, aránylag
fiatalon, dr. Weiner Tibor, a város Ybl-díjas
főépítésze, a műszaki tudományok
kandidátusa, a városi tanács elnökhelyettese.
Halálával a magyar építőművészetet
és az egész építőipart nagy
veszteség érte. Temetésén
dr. Trautmann Rezső építésügyi
miniszter a minisztérium, a város lakossága
nevében pedig én búcsúztam
a város tervezésének irányítójától,
attól az embertől, aki a várost nagyon
szerette. Emlékére a város egyik
utcáját róla neveztük el.
|
A várostervezésben a Weiner Tibor utáni
(1965 utáni) korszakban Remetei Tibor, majd Bánhelyi
Károly tevékenységét kell kiemelni.
 
 
A Technikum városrész
lett volna az ötvenes években a legegységesebb
szocreál negyed, de építését
1955-ben félbeszakították, s csak
a hatvanas években fejezték be, akkorra
már megváltozott koncepció szerint.
|

|
Remetei tervei alapján épült meg
a Technikum városrész északi irányú
folytatását képező házcsoport
(építész Szente László),
majd a Római városrész központi
és nyugati területe. Míg a Római
városrész a budapesti Újpalota
építészetével, elveivel
rokon, a Béke városrész az észak-budai,
békásmegyeri és a Pók utcai
lakóegyüttes ívesebb, öblösebb
tereket alkotó elrendezésével állítható
párhuzamba.
|

 
Jellemző, hogy a Római városrész eredetileg
2400-as lakásszámát 3700-ra kellett megemelni:
így jött létre országosan a legnagyobb
laksűrűségű terület, ami minden hátránya
mellett szokatlan, érdekes utcaképeket, merész
térarányokat eredményezett.
 

 
 
Az új víztoronynál, az Öreghegyen
a század eleje óta kutatott, s a többé-kevésbé
folyamatos ásatásoknak köszönhetően
lassan Magyarország egyik legjobban megismert
régészeti emléke a római
kori katonai tábor, Intercisa. Feltárt,
s ideiglenesen helyreállított déli
kapuját, illetve a háttérben a
szabadtéri római kőtárat mutatja
a képeslap.
|





A Vasmű út déli szakaszának lezáró,
hangsúlyos épülete a garzonház tízszintes,
fekvő hasábtömbje, melyhez klub és áruházrész
is kapcsolódik. Ez a lilás színű, klinkertégla
burkolatú, összefogott, tisztán szerkesztett
épület egyik legjelentősebb hazai építészünk
- az akkor még kezdő, fiatal tervező Finta József
(1935-) - első jelentős műve. 1965-ben Ybl-díjat kapott érte.

|
Az utolsó nagy egységes lakóterület,
a Béke városrész a város
nyugati oldalán lévő dombra épült.
Városrendező, tervező építésze
Bánhelyi Károly, építése
az 1980-as évek elejére esik, bár
központjának végleges kialakítása
még ma sem történt meg. E városrészhez
kapcsolódik a Március 15. téri
Arany János és Kőrösi Csorna Sándor
általános iskola, amely 1978-ban Callmeyer
Ferenc (1928-) Ybldíjas építész
műve. Az összetett tömegű, Clasp-rendszerű,
előregyártott, könnyűszerkezetű épület
az ország egyik legnagyobb iskolája.
|


A város fejlődése nem állt meg a Béke
városrésznél. Az e területhez lazán
kapcsolódó, ettől kissé északra fekvő
dombos-völgyes részen az utóbbi évtized
talán legérdekesebb lakásépítési
kísérletei zajlottak. Ezek sorában a Szilvás
utcai teraszházak egyedülállóak a paneles
teraszházak létrehozásában. Ungár
Péter (1945-1988) Ybl-díjas építész
egyik utolsó érdekes munkája ez a meredek domboldalon
megépített, jó arányú teraszos
lakóház.

Szintén az ő nevéhez kapcsolható a Kisbán
Máriával közösen tervezett Szilvás
utcai lakóház-csoport - helyi nevén „Bagolyvár".
A magastetős, 3-4 emeletes egységekből egy belső udvarteret
szinte körülzáró és romantikus kisvárosi,
mediterrán hangulatú háztömböt képező,
önálló építészeti egységről
kevesen hinnék el, hogy szintén panelből épült,
igazolva, hogy az épület humán karaktere nem
feltétlenül függ annak építési
módjától. Lehet panelból is emberi léptékű
környezetet teremtem.
|
Az alacsonyabb, humánus családi házak
- csoportházak - irányába tett
jól sikerült kísérlet a Tamási
Áron utcában és környékén
megépült 100 lakásos lakótelep,
mely 1985-ben készült el, a Budapesti Műszaki
Egyetem Lakóépülettervezési
Tanszéke három jelentős építészének
munkájaként. Bitó János
(Ybldíjas), Sárvári István,
valamint Szamosi György közös munkájaként.
Itt járva Dunaújváros egy másik
arca tárul elénk: a földszintes,
tetőtér-beépítéses, pirostetős,
egységes karakterű, mégis változatos
sorház-együttes rendezett útburkolataival,
lámpasoraival, szép növényzetével
egyfajta polgári jólétet, kultúrát
tükröz.
|

Hasonló törekvést és polgári
színvonalat képvisel - más formai eszközökkel
-Rombauer Gábor Gőzmalom utcai kilenc épületből
álló, három-három lakásos társasház-sora
(tervezés éve 1983). Ezek tudatosan merész
színezésükkel és eltérő részletképzésükkel
már posztmodern vonásokat mutatnak. Áttekintve
a lakóházépítés e lazán
összefüggő sorát, nem feledkezhetünk el a
jelentősebb középületekről sem.
 
A háború után először itt
épült új, korszerű városi
kórház az országban. Az intézmény
1991 óta Szent Pantaleon nevét viseli.
A kis-ázsiai orvos a Diocletianus kori (3. század
végi - 4. század eleji) keresztényüldözés
mártírja volt. Szent István királyunk
uralkodása alatt az itt földet birtokló
Andornok család alapított (neki szentelt)
monostort. Innen származik a Pentele helységnév.
|

|
Ezek közül
volumenével is első helyre kívánkozik a kórház
épületegyüttese. Ennek sárga kerámiával
burkolt, "T" formájú, nyolcszintes fő tömbjét
Farkasdy Zoltán (1923-1989) még a Középülettervező
Vállalat építészeként tervezte
1956-1959 között. Az építés 1959
és 1962 közé esik. Ez a 400 ágyas kórház
volt a háború után épült első új,
korszerű kórház az országban. Tervezője - a
későbbi országos hírű egyetemi tanár
- 1963-ban e munkája nyomán kapott Ybl-díjat.
A kórház később, az 1980-as években
Kaszás Károllyal együttműködve további
épületszárnnyal bővült.
|


Fontos, jelentős középület az 1980-as években
épült Sportcsarnok, a város déli, zöld
területéhez kapcsolódóan, kissé
esetleges elhelyezéssel, de imponáló méretű
belső terekkel. Tervezője Baranyai Ferenc, belsőépítésze
Pintér Katalin. A 3000 fős csarnok és komplett kézilabdapálya
méretű kapcsolódó edzőterem belsőépítészetének,
berendezésének igényessége külön
kiemelendő.


|
Baranyai Ferenc alkotói életpályája
is Dunaújvároshoz fűződik: 1958-tól élt
és dolgozott itt, és az eddig felsorolt munkáin
túlmenően a Városháza épületének
-Weiner Tibor tervei folytatójaként - a végső
megfogalmazása (1965-1967), a Dózsa György út
sarkán az OTP volt épülete és az Aranyvölgyi
út melletti domboldalon lévő könyvtár
és művelődési ház is az ő munkája volt.
|




|
Ez utóbbi épülethez kapcsolódó
érdekes, korszerű ház Rombauer Gábor első,
jelentős önálló alkotása, az 1983-ban
tervezett Aranyvölgyi úti általános iskola,
amely jelenleg a Dunaferr Szakközép- és Szakmunkásképző
Iskola Villamos Ipari részének ad otthont. A ház
szerkezetei, nagyszabású belső téralakítása
alapján érdemel különös figyelmet.
Ez a lényegében kísérleti épület
a 14,40x14,40 cellaméretű belső térképzés
módjával, amelyet egy BVM-C vázszerkezet alkalmazása
tett lehetővé, nagyszabású, összenyitható,
belső tereket tudott létrehozni. Az épület jellegzetes,
merész eleme a több mint 10 méter magas, egybefüggő
üvegfal, amely tervezése idején országosan
is feltűnést keltett, és a belső és külső
tereket képes vizuálisan összekapcsolni.
|
 
Hiába a városnév javítása
(Sztálinvárosról Dunaújvárosra)
a képeslap címzésoldalán,
mégis az ötvenes évek korhangulatáról
árulkodnak a lobogók a medence szélén,
s természetesen az ötágú csillag
a víztornyon.
|

|
Korszerű, szép középület a fedett uszoda.
Tervezője Péchy Imre (1937-), aki 1978-ban e ház tervezéséért
kapott Ybl-díjat. Az uszoda 1977-ben készült
el. Itt épült meg az ország harmadik 50 méteres
versenymedencés uszodája, amelynek érdekessége
a változtatható fenékszint-magasság
és emelő-süllyesztő rendszere. Az acélszerkezetű
lefedés 42 méteres támaszközű, e szerkezet
a Dunaferrt dicséri. Egyszerű, összefogott, jó
arányú tömege, belső tereinek tiszta szerkesztési
módja teszik ma is korszerű hatásúvá
az épületet.
|

 
Az ország harmadik 50 méteres versenymedencés
uszodája a dunaújvárosi, amelynek
érdekessége a változtatható
fenékszintmagasság, valamint emelő-süllyesztő
rendszere. 1977-ben készült el. 1996-ban
felvette a két évvel korábban,
tragikus hirtelenséggel elhunyt világbajnok
könnyűbúvárúszó, Fabó
Éva nevét.
|

Végigjárva a várost, természetesen
még számos szép, az 1980-as évtized
második felében épült kisebb épület
érdemli meg, hogy felhívjuk rá a figyelmet.

Páli Zsuzsa „Juharos" éttermének (belsőépítésze
Juhász Péter) belső terei, felülvilágítós
középrésze, természet-kapcsolata értékes.
Megemlíthető lenne számos érdekes családi
ház - mint Csete Györgynek, a hazai organikus építészeti
törekvések egyéni utat kereső, járó
kiváló építészének Páskom
utcai csupa tető épülete.


|
Hiba lenne kihagyni az 1982-85
között épült református templomot a
Szent István utcában. Ez érdekes, kristályszeruen
tiszta, de rendkívül egyéni és merész
tömegével tűnik ki kontrasztot képezve, de arányaival
mégis érdekesen kapcsolódva környezetéhez.
A templom tervezője Szabó István (1914-1988) Ybl-díjas
építész.
|



|
Nagy Tamás dunaújvárosi evangélikus
temploma a kortárs magyar építészet
nem könnyen "irányzatosítható”
példája. Nem mintha ne lehetne motivációit,
szellemi erõtereit, stilisztikai értelemben
vett eredetét firtatni, azonban maga a mű egységességében,
eredetiségében nem hagy tág teret
az elemzõ kategorizáló kedvének.
|
 

A templom a rendszerváltozás után nem sokkal,
1992-95 között épült, a tervezés évei
pedig: 1992-93. Végigtekintve Dunaújváros építészetének
mintegy negyvenéves vizsgált korszakán elmondhatjuk,
hogy Magyarországon valóban talán ez a legalkalmasabb
hely arra, hogy az ország építészeti
törekvéseit - a korábbi építészeti
koroktól szinte kísérleti tisztasággal
elválasztva - vizsgálhassuk. E város 1950-1954
között a figyelem központjában állt,
de később is képes volt híven tükrözni
az építészetünkben zajló fejlődést,
változást, és ezen keresztül módunkban
áll áttekinteni és értékelni
egész építészetünk hibáit
és eredményeit.

< 1 2
3
4
5 6
7
>
|